AMI ELVÁLASZT ÉS AMI ÖSSZEKÖT

jan 18, 2016 by

Jakab György

AMI ELVÁLASZT ÉS AMI ÖSSZEKÖT

– megalakult a magyar-szlovák tanári munkacsoport –

 

Ugyanazt nézzük, de nem ugyanazt látjuk

 

Mindennapi tapasztalataink és a különböző szociológiai felmérések is azt mutatják, hogy a Kárpát-medence népei horvátok, magyarok, osztrákok, románok, szerbek, szlovákok, szlovének, ukránok stb.) csak nagyon keveset tudnak egymás kultúrájáról, és sok esetben rossz szomszédnak, időnként ellenségnek tekintik egymást.

 

A kölcsönösen rossz szomszédsági viszony kialakulásában nagymértékben szerepet játszott a régió valamennyi országában hasonló módon működő történelemoktatás, amely ideológiai, politikai megfontolásokból nem a térség összetartozását, sokkal inkább az ellentéteket, a konfliktusokat sulykolta, s többnyire sulykolja ma is az itt élő diákokba és felnőttekbe. A térség bármely államának történelem tankönyveit kinyitva ugyanazt tapasztaljuk:

– az adott nép, ill. állam a szomszédaival szemben fogalmazza meg önmagát;

– a szomszédokról általában akkor esik szó, ha az adott nép harcol, ütközik velük;

– a régió történelmének bemutatása többnyire leegyszerűsített klisékre, panelekre épül szinte valamennyi történelemkönyvben (angyalok és ördögök, barátok és ellenségek, szövetségesek és árulók élnek itt, akárcsak a sakkban);

– a távolabbi területek (Nyugat-Európa, Ázsia, Amerika) népei valamennyi közép-kelet-európai ország tankönyveiben több helyet kapnak, mint a szomszédos népek története és kultúrája, így nem csoda, hogy az itt élő emberek alig ismerik egymást;

– nincs kapcsolat a tananyagok kidolgozói, illetve a tanárok között, így sokszor öntudatlanul is sértik a különböző történelemkönyvek a szomszédos népek öntudatát, érzékenységét, nem is beszélve a gyakran egymást kizáró, ellenséges megfogalmazásokról.

 

Jól tudjuk persze, hogy a történelem oktatása csak a felszín, a mélyben nagyon súlyos történelmi-politikai okok húzódnak:

– ezek az államok egymás ellenében jöttek létre nem is oly régen: a nemzeti identitást és az adott állam iránti lojalitást a szomszédaikkal szemben (mint közös ellenség) fogalmazták meg;

– a világháborúkban és utána is eladták, kijátszották az itt élő népeket egymás ellen a nagyhatalmak: többnyire még ma is egymás ellenében igyekeznek az európai integráció felé;

– a megszűnő államszocializmusok utáni vákuumban (különösen az újonnan létrejövő kisállamok esetében) megerősödött az ún. államnacionalizmus, amely egyrészt anakronisztikus az európai integráció fényében, másrészt irtózatosan intoleráns és agresszív ( lásd etnikai tisztogatás, népirtás).

 

A közép-kelet-európai népek történelemkönyveit vizsgálva nyilvánvaló, hogy a megbékélésre, toleranciára, empátiára való nevelés írott malaszt marad mindaddig, amíg a térség országai az elkülönülés (nemzeti) szálai mellett el nem kezdik keresni a regionális összetartozás ( a bartóki modell alapján) szálait is. Úgy gondolom, hogy ez különösen fontos a térség kisebbségben élő népcsoportjai számára – nekünk magyaroknak kiemelten érdekünk-, mivel a kisebbségeknek folyamatos tudathasadással kell megélniük az egymást kizáró “nemzeti tudatokat”.

 

A most következő tervezet nem a megoldás igényével készült, csupán reagálni próbál erre a régóta ismert paradox, abszurd, skizoid helyzetre, ami körülvesz bennünket.

 

A program célja

 

  1. Összekapcsolni a szomszédos országok, népek – horvátok, osztrákok, románok, szlovákok, szlovének, ukránok – történészeit és történelemtanárait (a speciálisan szaktudományos vitákat ebben az esetben érdemes elkerülni) a különböző történelemszemléletek közelítése érdekében.

a/ A tankönyvek, taneszközök közös megvitatása.

b/ A kisebbségi helyzetben élő és dolgozó történelemtanárok helyzetének közös értelmezése ( pl. egy magyarországi szlovák, román történelemtanár).

c/ Iskolalátogatások szervezése.

d/ A számítógépes kapcsolattartás kialakítása.

 

  1. Közös taneszköz-fejlesztés – ami ebben az esetben nem jelenti a feltétlen konszenzuskeresést, a mindenáron való közös nevezőt; a közös pontok megtalálásán túl már az is alapvető eredmény volna, ha egymás mellett megtalálhatóak lennének az eltérő vélemények, s az eltérés okait megvilágító értelmezések, elemzések.

a/ Párhuzamos ( pl. magyar-szlovák, román-magyar stb.) történelemkönyvek, segédanyagok, amelyben mind a két oldal véleménye megfogalmazódik – akár az egymással szembelévő oldalakon, más színű papírokon stb.; érdemes eleve kétnyelvű kiadásban gondolkodni.

b/ Egy közös közép-kelet-európai történelemkönyv szerkesztése ( meglehetősen idealisztikus dolog, de egy amerikai, kanadai, ausztrál stb. szerkesztő esetleg koordinálni tudna egy ilyen jellegű történelemkönyvet, amelynek elsődlegesen nem szaktudományos, sokkal inkább oktatási céljai volnának)

c/ Két- ill. többnyelvű multimédia kiadása a közép-kelet-európai térség közös történetéről.

 

 

A többségi és kisebbségi helyzet perspektívái

 

Az együttélés neuralgikus pontjai és az együttélés pozitív példái

 

Évszázadokon keresztül az együttélés békésen megoldható volt Nem kellett mindig mindenben egyetérteni, konfliktusok voltak, elkülönülések és összeolvadások. Jól mutatják ezt a felvidéki öreg temetők: vannak kevert részek is, de többnyire jól elkülönülnek egymástól a magyar, a német, a szlovák és a zsidó temetők

 

A közös történelem eltérő értelmezései –

 

  1. Az ún. Nagy-Morva Birodalom megítélése (mennyiben előképe a mai Szlovákiának)
  2. A magyar „honfoglalás” megítélése
  • Megítélésük szerint egy kulturálisan alacsonyabb rendű (keleti nomád) nép rohant le egy letelepült, civilizált kultúrát,
  • Véleményük szerint nem pusztult el, nem olvadt be a korábbi szlovák államiság csak más keretben (Magyar Királyság) élt tovább.
  1. Következetesen historizálnak a továbbiakban a következő címekkel a történelemkönyvek:   Szlovákia a középkorban, Szlovákia a törtök korban stb. Itt mindkét oldalon keveredik a politikai és a kulturnemzet fogalma:
  • Mi következetesen más nyelven beszélő magyarokról beszélünk,
  • Ők Szlovákiáról amely ideiglenesen egy másik állami kereten létezik
  1. Csák Máté tartományúri elszakadásáról Ők következetesen úgy beszélnek, mint egy sajátos szlovák önállósodási kísérletről, amelyet végül a magyar királyok megakadályoztak.
  2. A Mi rendi függetlenségi harcaink számukra a homogenizáló magyar nacionalizmus megnyilvánulásai.
  3. A 19. Századi szlovák nacionalizmus megjelenése számukra a nemzetté válás kezdetét jelenti, számunkra viszont megszüntetendő szeparatizmust, amely az állam egységét veszélyezteti (akik ott hősök, itt banditák, börtöntöltelékek)
  4. 1848/49 számunkra polgári forradalom és nemzeti szabadságharc, számukra az elárultatás időszaka: az Ő demokratáik békejobbot nyújtanak a magyar forradalmároknak, akik azt durván ellökik. Itt az osztrák manipuláció hatására már fegyveres szembenállás kezdődik.
  5. A kiegyezés utáni időszak számunkra a „boldog békeidők”-et hozza, Számukra ez az elmagyarosítás időszaka, amikor is megérlelődik a magyaroktól való elszakadás gondolata (perek, sortüzek, végletes szembenállás a magyar elnyomókkal szemben.
  6. Trianon – már végletesen kétféle értelmezés.
  7. Az 1.Bécsi döntés ( a Felvidék visszacsatolása) – már végletesen kétféle értelmezés.
  8. A Tiso féle önálló (fasiszta) Szlovák állam megítélése – már végletesen kétféle értelmezés.
  9. A 2. Világháború utáni rendezés – már végletesen kétféle értelmezés.
  • A szlovák nemzeti felkelés megítélése
  • Az ún. Benes féle dekrétum (amely pro forma még érvényben van)

a/ amely a magyarokat kollektív háborús bűnösnek nyilvánította

b/ amely megindította az erőszakos lakosságcserét

  1. Az 1968-as prágai bevonulás megítélése.
  2. Antall József bejelentése: hogy Ő a 15 millió magyar miniszterelnöke ( ott egyértelműen így olvasták üzenetét.

 

A munkatervről

 

A Munkacsoport célja az, hogy folyamatosan feldolgozza a több mint ezer éves együttélés közös történetét. A fő – vitatott, vagy éppen neuralgikus – kérdések természetesen elsőbbséget élveznek a közös munkában:

 

  • A Kárpát-medence (annak északi régiójának) benépesítése, a településszerkezet kialakulása a népvándorlástól a középkori nagy kolonizációs hullámokig
  • A nemzettudat megerősödése a 18. században
  • 1848/49
  • a dualizmus korszaka és a nemzetiségi törvény
  • határváltozások a 20. században (trianoni, bécsi döntés)
  • a kisebbségek helyzete a második világháború után ( magyarországi szlovákok és a szlovákiai magyarok helyzete, lakosságcsere, stb.)

 

Továbbképzések

 

A szlovákiai magyar történelemtanárok

 

A TT egyik legfontosabb feladatának a szlovákiai magyar iskolákon folyó minőségi történelemoktatás megteremtését tartja. Ennek legfontosabb tényezőjét – az iskolák felszereltsége, a modern taneszközök és tankönyvek mellett – a jól képzett pedagógusokban látja. Ahhoz azonban, hogy valaki hosszú éveken keresztül megfelelő szakmai színvonalon oktathasson, nem elég az egyetemről hozott tudás, de a hosszú pedagógiai gyakorlat sem. Az igényes pedagógusnak állandóan képeznie kell önmagát. Sajnos Szlovákiában még nem épült ki a pedagógusok továbbképzésének olyan rendszere, amely nemcsak az iskolákat, hanem magukat a tanárokat és tanítókat is érdekeltté tenné abban, hogy szakmailag tovább képezzék magukat. A meglévő fórumok, nyári egyetemek is inkább olyan előadássorozatokat kínálnak, amelyek a tanárok tárgyi tudását ugyan elmélyítik, de szakmai fogásokra, a történelemtanítás módszertanára nem tanítják meg őket.

A TT ezért a magyarországi OKI és a TTE segítségével szakmai-módszertani továbbképzést szeretne szervezni a szlovákiai magyar iskolákon oktató történelemtanárok számára. A továbbképzés, amelyen 20 felvidéki magyar pedagógus részvételével számolunk 2 fő részből állna:

1/ Elméleti rész – Az elméleti oktatás helyszíne a Pilisborosjenőn kialakított továbbképző központ lenne, ahol a szlovákiai magyar pedagógusok egy a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma által akreditált programon vennének részt. A program időtartama X óra, s tartalmilag a történelemtanítás módszertanával foglalkozna.

2/ Óralátogatás – a x napos elméleti részt, 2 nap óralátogatás követné, amelyek során a pedagógusok a legjobb budapesti általános és középiskolákban látogathatnának történelemórákat. Ezek az óralátogatások olyan gyakorlati fogások elleséséhez nyújtanak alkalmat, amellyel a kollégák eddigi pályafutásuk alatt még nem találkozhattak.

 

 

A projekt célja

 

Szlovák-magyar tanári munkacsoport létrehozása a két ország illetékes minisztériumainak keret-megállapodása alapján. Ez a munkacsoport a történészi vegyes bizottság mintájára – azzal szorosan együttműködve – közösen áttekinti a két ország történelmi, illetve társadalomismereti tankönyveit és taneszközeit, oktatási programokat, taneszközöket hoz létre az eltérő történelemszemléletek megismerésére, megismertetésére és közelítésére.

A projekt résztvevői

 

A tanári munkacsoport várható létszáma 10-12 fő, amely időszakosan kibővül külső munkatársakkal is A program egyik legfontosabb sajátossága az, hogy mind a többségi, mind a kisebbségi szempontokat igyekszik figyelembe venni. Ebben az értelemben a munkacsoportban helyet kap a szlovák-magyar történész vegyes bizottság egy-egy tagja, valamint

 

  • szlovák történelem és társadalomismereti tanárok,
  • szlovákiai magyar történelem és társadalomismereti tanárok,
  • magyar történelem és társadalomismereti tanárok,
  • magyarországi szlovák történelem és társadalomismereti tanárok.

 

A program leendő résztvevői nagyobbrészt nem ismeretlenek egymás számára, mivel az elmúlt években már különböző alkalmak – táborok, konferenciák, lektorálások stb. – révén találkoztak már egymással – mint kiderült, nagyon sok mindenben nem értenek egyet, de szót tudnak érteni egymással.

 

A projekt feladatai

 

A tanári munkacsoport a 2112/2000. (V.31.) Korm. Határozata – A Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság II. ülése, illetve a két minisztérium munkaterve alapján dolgozik. A tanári munkacsoport felállításáról a két ország illetékes minisztériuma külön megállapodást köt, s a megállapodás értelmében a tanári munkacsoport munkáját a két ország illetékes minisztériuma koordinálja és finanszírozza. A tanári munkacsoport alapvető feladatai a következők:

 

  • A két ország – többségi és kisebbségi – történelmi és társadalomismereti tankönyveinek, taneszközözeinek közös megvitatása.
  • A társadalomismereti tankönyvek összehasonlító elemzése, a bennük szereplő állampolgári, emberi jogi, diákjogi, erkölcsi tananyagok tartalmi és módszertani vizsgálata.
  • Közös taneszköz fejlesztés – ami ebben az esetben nem jelenti a feltétlen egyetértésre törekvést, a mindenáron való közös nevezőt; a közös pontok megtalálásán túl már az is alapvető eredmény volna, ha egymás mellett megtalálhatóak lennének az eltérő vélemények, s az eltérés okait megvilágító értelmezések, elemzések.
  • A munkacsoport rendszeres találkozóin a közös történelem egy-egy neuralgikus pontjának megvitatása – a vita eredményeképpen az adott kérdésről közösen használható tananyagmodul kidolgozása. Két- ill. többnyelvű multimédia kiadása a közép-kelet-európai térség közös történetéről.
  • Akkreditált tanárképzési programok létrehozása és szervezése mind a két országban. Ez nemcsak a kisebbségi helyzetben lévő tanároknak fontos, hanem a többségi helyzetben lévőknek is: a magyar történelemtanároknak is izgalmas lehet például egy szlovák történészek, illetve tanárok által tartott továbbképzés és vice versa.
  • A kisebbségi helyzetben élő történelemtanárok helyzetének közös megbeszélése
  • Iskolalátogatások szervezése.
  • Számítógépes kapcsolattartás kialakítása a munkacsoport tagjai, illetve az általuk képviselt iskolák között.

 

A projekt munkaterve

 

A munka jellege miatt szerencsés volna, ha – a minisztériumi munkatervhez hasonlóan – több éves tervet készíthetnénk, amely két oldalról rögzítené a rendszeres találkozókat és az elvégzendő feladatokat. Ebben az évben a munkacsoport megszervezése történne, a következő évtől kezdve pedig folyamatosan működne a tanári munkacsoport:

 

 

A 2001-2003. év munkaterve

(részletes kidolgozása majd csak a tanári munkacsoport megszerveződése után történik)

 

A taneszközök beszerzése, vizsgálata és véleményezése (írásban) – folyamatos

 

2 szlovákiai és 2 magyarországi találkozó megszervezése, amelyeken a következő témák szerepelnek:

  • A taneszközökről kialakított vélemények megvitatása és közös javaslatok megfogalmazása.
  • Minden találkozó alkalmat ad a két ország közös történelmét érintő egy-egy neuralgikus pont megvitatására (előadások és szemináriumok keretében).
  • A találkozón megvitatott téma anyagából a munkacsoport kijelölt tagjai oktatási segédanyagot (modulokat) készítenek, amelyeket lehetőség szerint mind a két nyelven megjelentetnek a két ország történelemtanárai, illetve más érdeklődők számára.
  • Konzultációk a történelemtanárok, illetve a történelemtanítás helyzetéről.
  • Konzultációk a társadalomismereti oktatás helyzetéről
  • A találkozó részletes dokumentálása.
Iskolalátogatások, kisebb találkozók szervezése

 

 

A tervek szerint a projekt egy kétoldalú program részeként fog majd működni. Egyik részét a szlovák, másik részét pedig a magyar fél fogja majd finanszírozni.

 

(2001.)

 

Related Posts

Tags

Share This

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük